A
vadon élő japán fürj a földön fészkel
egy mélyedésben, messze minden vizenyős helytől,
réten gabonatáblákban vagy egyéb kultúrnövényzetben.
A mélyedés általában 7cm és ebbe rakja le maximum 8
tojásait naponta egyszer.
18 napig kotlik. Egy évben
kétszer kotlik,
de a harmadik kotlásból kikelt
csibéket az ősz hidege elviszi.
Az első tojás,
extenzív körülmények közt, a tojó ivarérettségének,
a 3. hónapjától kezdődik.
A kezdeti tojások csak
étkezésre jók, de keltetésre nem, azt 4.hónaptól
lehetséges.
Természetes tartásban egy évben 240-260
tojást tojik.
Japán fürjnek akárcsak a házityúknak
vannak tojó és pihenő ciklusai.
Fürj esetében 48-50
nap tojó ezt felváltja a 16-20 nap pihenő ciklusa.
Ha ettől melegebb, vagy hidegebb,
vagy nem kívánatos
zavaró tényező lenne a pihenőciklus megnőhet.
Tojás a keltetéshez
Japán
fürj tojásképződése a tojás megjelenésig
18-19 óra szükséges.
Házityúkoknál, a jelenség
20-21 óráig tart.
A letojás pillanatában a tojó
hőmérsékletével azonos. Ahogy hűl a
tojás a környezeti hőmérsékletre, a
tompa végén lévő sűrűn előforduló
pórusokon, a héjhártya kettőzet közé
levegő áramlik. Így hamarosan megjelenik
a tojás tompa végén a légkamra.
Embrió
fejlődésekor a csibe feje, mindig a
légburoknál van és nem fordítva.
Könnyebben jut friss levegőhöz, mivel
itt a rostok közti rések nagysága
nagyobb, és az albumintartalmú cement
itt kevesebb, mint a tojás hegyes végén.
Ha
tároljuk a fürjtojást, tárolás közben
víz párolog el. Párolgással vagy
apadással, arányosan növekszik a légkamra
térfogata. Ezt egyszerű vízpróbával meg
lehet állapítani. A friss tojás a víz
fenéken van, az idősebb tojás közelebb
kerül a víz felszínhez.
Ezért ha
keltetni szeretnénk kisfürjet, vagy
bármely madarat, a frissében szedett
tojással várjunk. Az összegyűjtött
tojást, a tojás csúcsos vége mindig a
padló felé nézzen, és azt 45°szögben
döntve naponta kétszer forgatva. Ha
száraz a levegő párásítani kell (erre a
legjobb megoldás, a szobai permetező).
Keltetésre 2napnál idősebb és 8 napnál
fiatalabb tojások alkalmasak. Továbbá
hibátlan, sérülés mentes és alakjában
arányos (nem szokatlanul nagy vagy
kisebb méretű) tojások legyenek.
Keltetés és inkubáció
Szellőztetés: a keltetés alatti
legfontosabb mozzanata, mivel a fejlődő
embrió is levegőzik, így ha száz vagy
több tojás van, a zárt tér hamarosan
telítődik elhasznált vagy mérgezett
gázzal. Szellőztetést a tojásforgatás
idejében általában kezdetben napi két
alkalommal, keltetés végén (kb. 15
naptól) napi háromszor.
Levegőztetés: Nem azonos a
szellőztetéssel és a hűtéssel. Minden
keltetőgépben van egy ventillátor, a
szerepe, hogy a beállított hőmérséklet
és a párás levegő, egyenlő részben
szóródjon szét a beltér minden egyes
zugában.
Hűtés:
Nem azonos a szellőztetéssel. A régebbi
és komolyabb gépeken van ilyen funkció,
olcsóbb, vagy házilag készítettnél
(többségben) ez a funkció nem található
meg. Hűtés lényege, hogy a tojás a
felforrósodást elkerülje. Ilyenkor a
fűtést, hűtés funkcióba kell működtetni.
A tojás optimális hőfoka akkor jó, ha
szemhéjra helyezzük és azt nem érezzük
forrónak. Annál a szerkezetnél, ahol ez
a funkció nincs, gyakori szellőztetéssel
vagy a gép kikapcsolásával oldható meg
(alkalomszerűen a kritikus időben
15-20percre).
Párásítás: A keltetés elejétől a végéig
tiszta (vegyszer- és klórmentes) vízzel
töltjük fel az erre alkalmas tálcákat.
Keltetés végén a tojásokat
szobapermetezővel le permetezhetjük
tojásforgatás kísérő munkájaként.
Keltetés:
Lehet géppel ,itt nincs kapcsolat a
kotlóssal, ezt beprogramozott gép kelti
ki a csibéket. Lehet kotlóssal, ebben az
esetben, nem intenzív és teljes
nyugalmat és maximális természeti
követelményt kell biztosítani a madár
számára. A tojások száma korlátozott
(maximum 7 tojás). A gépi keltetésnél, a tojások
száma a gép befogadó méretétől függően van megszabva
(ez általában jóval több mint a kotlós alatti
mennyiség). Japán
fürj a kotlós alatt 17 nap, a gépből
18-19 nap, de előfordult 20-21 nap is
(az utóbbi eset nem jellemző a
fürjkeltetésre).
Keltetés
teendői
1. Fontos
teendők a keltetés előtt
Bár nem
fontos mozzanatok, de saját magunknak
később időt, és bosszúságot spórolhatunk
meg.
-
Azokat a fürjeket, mely csoportokra
osztottuk, érdemes egyedi jelölést
alkalmazni.
Ez lehet szám vagy betű,
vagy ha van gyűrű az könnyebb lehet.
A jelölést alkalmazni lehet a
keltetésre szánt tojáson is.
Erre
azért van szükség, hogy
megállapítható legyen a kelés
minősége, esetleg a problémája.
Baj
esetén így könnyebb a beazonosítás
annál a fürjcsaládnál, ahonnan a
problémás tojás származik.
A
leggyakrabban előforduló hibák a
terméketlen tojás (100% esetben
kakas,
- szétszórt teljesítményben,
még fiatal kakas vagy valamelyik
tojó ha többen vannak,
akkor sok a terméketlen,
vagy fiatal), kacsázó fürj
(vitaminhiányos), befulladás
(vitaminhiányos)
(de lehet rosszul
alkalmazott keltetés).
- Másik
mozzanat, a párhuzamos jelölés.
Erre
azért van szükség, hogy ne essünk
dilemmába hogy forgattuk vagy nem
forgattuk.
Alkalmazása egyszerű, a
tojás egyik oldalát egy, a szembe
lévő oldalát kettő vonallal
jelöljük.
|
Jelölésként alkoholos filcet
használjunk, ceruza és toll hatástalan
erre a célra.
2. Teendő
a keltetőgépbe berakásakor
A
megjelölt tojásokat úgy helyezzük be,
hogy minden egy vonalas egy irányba,
és
csúccsal lefelé álljon a gépben. A jó
keltetés egyik titka egyben
aranykövetelmény, a tisztaság!
-
Tiszta körülmények közt végezzük
(kéz, ruha és helyiség)
- Soha
ne tegyünk be idegen más fajtájú
tojást (pl. a tyúk vagy legrosszabb
esetben a kacsatojás,
levegőcseréje
vagy gáztermelése sokkal nagyobb,
így leölheti a fürjtojás embrióit)
-
Keltetőben legyen párologtató edény
és abban klórmentes tiszta vizet
adjunk a keltetés alatt.
Soha ne
legyen száraz vagy koszos! (klóros
vizet minimum egy napig hagyjuk
állni)
-
Keltetés idejét írjuk fel, ha kell,
naplózzuk az eseményt, a keltetés
végéig.
|
3. A
keltetőgép beindítása
Első két
nap és utolsó két napon nem forgatjuk a
tojást, és mindvégig 37,7-37,8°C
fokon
optimális 75-80% pára mellett keltetjük.
Hőmérsékletnél, megjegyzést fűznék.
Hiába a gyári beállítások, de sokszor
megfigyeltem hogy a keltetőgépben nem
egyforma hő viszonyok uralkodnak.
A
központi részben mindig melegebb van,
mint a külső részben.
Ezt inkább a kocka
formájú gépekre igaz, a kör formájúra
nem.
Érdemes két hőmérős műszerrel
kipróbálni és erre beállítani.
Általában
egy profi keltetőgép nem okoz ekkora
fejtőrést, mint a házilag készített.
-
vigyázzunk a magas hőmérséklet ellen
(a tojás megfő), és
-
vigyázzunk a túl alacsony
hőmérsékletnél is- A rendszeres
áramkimaradás komoly
kárt okozhat a
tojásban, mert az embrió fejlődése
késlekedni, majd megszakad és
elpusztul
- magas
páratartalom is gondot okozhat- A
magas hőérzet miatt hűteni kell a
tojást.
A száraz levegő az embrió
pusztulását okozhatja.
-
szellőztetést a tojás forgatás ideje
alatt, vagy ha automatizált
kezdetben 15 perc,
később a keltetés
vége felé, többszöri 3 vagy 4
alkalomszerű 20 perc
- tojás
forgatását reggel és este, első két
napon és az utolsó két napon nem
kell forgatni
-
tanácsos spriccelővel a 15.naptól
naponta egyszer lepermetezni tiszta
vízzel,
de az első repedéskor
fejezzük be.
|
4.
Keltetés utáni teendők
Miután a csibe
kikelt, egy napra a keltetőben hagyjuk, hogy felszáradjanak és megerősödjenek.
Másnap áttesszük a melegedőbe azonos hőmérséklet és páratartalom betartása
mellett.
A melegedőben napról napra
kezdetben fél, később egy fokkal
csökkenthetjük.
A páratartalmat is
csökkentsük.
- Keltetés
legvégén mikor az utolsó madár is
elment, alaposan takarítsuk és
fertőtlenítsük ki.
Ne várjunk a
munkával, mert a rászáradt szennyeződés
nem tesz jót a gépnek és a következő
kelteni való csapatnak.
|
Kelés és
szinkronizáció
Kelés:
a csibe a tojást a tompa végénél
feltöri, ez energiaigényes folyamat,
ezért utána néhány órát pihen, majd
kibújik (feltörte a tojást, megfordul,
kitolat). Ezután pihen és szárad.
Csak a
kelés utáni nap szedjük le a csibéket,
addig erősödnek és száradnak.
Szinkronizáció: egy jel amire
egyszerre kelnek ki.
Lényege a tojásban
lévők hallják a többieket, biztatva a
siettetéssel.
Tudnivalók és hasznosak
-
Sziktömlő:a
legfontosabb. Először alakul ki,
táplálja az embriót,
a köldökön
keresztül kapcsolódik, a vérerek
teljesen körülveszik,
ezeken
keresztül szállítódik a tápanyag. A
tojás fehérje is belép a tömlőbe.
-
Amnion:
teljesen körülveszi az embriót,
megtelik folyadékkal.
Védi az
embriót a mechanikai sérülésektől.
Ebbe is belép a fehérje.
-
Chorin-allantois:
külön alakulnak ki, de azonnal
összeforrnak → chorioallantois
membrán.
Az amnionra és a
sziktömlőre is rátapad, körülveszi
őket.
Feladata: - bontja a meszes héj mésztartalmát ð csontok
- a képződött melléktermékek, salakanyagok tárolása
- oxigénellátás a 16-17. napig, ekkor a csibe felcsípi a légkamrát
–
tüdőlégzés. Néhány óráig mindkét légzés,
később csak tüdőlégzés
A membrán pattogzáskor felszívódik.
Külső pattogzás: a meszes héj repedezni
kezd,
belső pattogzás: 17-18. nap körül
a magzat kész, szinte elfogy a
hártyarendszer.
|
Inkubáció
Ez a gép már nem is gép, hanem a
keltetőgép meghosszabbított segítője.
Lehet egyszerű papírdobozból és egy hőt
adó lámpából kialakított. Lehet
fadobozból professzionálisan
kialakított. A működési elve, hogy a
kikerült napos csibék a keltetőgépben
megszokott hő és páratartalom (amit
naponta egy egységgel csökkentünk)
mellett erősödnek meg. A fürjek életében
3 hétig tart, pontosabban a
tollasodásig.
Képsorozaton az
inkubátor, eleinte a 4 napos fürjcsibék,
majd a végén a 2 és fél hetes fürjek
tollas állapotban. A képen látható doboz
bel mérete 1x0,5m alapterületű és 30cm
magas.
Itt etethetjük
számukra készített eleséggel. Itatása
papagájitatóval vagy csepegtető rendszer
beépítésével.
Ez egy kisebbik
fajta, de ezt egy hét alatt kinövik.
Mérete 40x40cm és 25cm magas.
Legegészségesebb körülményt ha
infralégős inkubátort alakítunk ki.
Sok
előnye van mint egy hagyományos, vagy
fehér fényforrású égőnek.
Infra
mellett szól, hogy nyugodtabbak és
stressz-mentesek, stimulálja a
tollazatukat és a vérkeringésüket, és
gomba és baktérium ölő hatása sem el
hanyagolható.
Etetés:
A búza, a kukorica és
nyáron és fejlődésben lévő fürjeknél
szója vagy lucernaliszt, télen
olajos magvak. Kiegészítésként
adhatunk nem mérgező magvakat. Az
összeállított takarmányba ne
felejtsünk hozzáadni ásványi és
vitamin anyagot. Por alakban a
ZEOLIT állattakarmány részére, mert
van kertbe való de azt nem ajánlatos
fürjeknek adni.
(http://japanfurj.webatu.com/itatas.html)
