Birs

Nagy kedvencünk, de sajnos nekünk nincs.

Így leginkább kapott anyagból dolgozok.

Elsődlegesen birsalmasajt készül, natúr, diós és vegyes-magos változatban is.

Készült még lekvár is, hasonlóan a sajthoz, csak kevesebb főzéssel.

A héjából, magházából birs-ecet.

Likőr is készült már, felejthetetlen az íze.
(Innen hiányzik a fotó, de pótolom, amint kipalackoztam :)

A pálinkát is bolondíthatjuk, ha egy-egy negyedelt birssel az üvegjében néhány hónapra elfelejtkezünk róla.

Birsalma chutney

Hozzávalók 2 kisebb üvegnyi mennyiséghez:

• 300 g tisztított birsalma- vagy körte húsa (kb. 5 db közepes birsből)
• 400 g tisztított alma (kb. 5 db közepes almából)
• 100 g fehér cukor
• 150 g barna cukor
• 1 dl almaborecet
• 1 rúd fahéj
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 kisebb darab gyömbér
• 1 tk durvára tört színes bors
• 1/2 tk tört chili paprika
• 1 babérlevél
• fél citrom leve
• 80 g mazsola (opcionális)

Elkészítése:

1. Készítsünk elő egy tál vizet, nyomjunk bele pár csepp citromlevet.
2. A birseket éles késsel vágjuk cikkekre, így könnyebb lesz eltávolítani a kemény magházukat. A magokat is bele lehet főzni a készülő csatniba, szebb színt fogunk kapni. (Elifnek köszönöm az infót!) Zöldséghámozóval hámozzuk meg, majd vágjuk kisebb kockákra őket, aztán mehetnek az előkészített vízbe. Igyekezzünk gyorsan dolgozni, hogy ne barnuljon meg nagyon a birs. 
3. Pároljuk elő, hogy kissé megpuhuljon, így az almával egyszerre főnek majd készre. Én mikrós párolóedényben 2 dl vízzel, 850 W- on 10 percig pároltam a gyünölcsöt. Ennek hiányában jól használható a kuktafazék, vagy egy sima, fedővel rendelkező lábas is. (Utóbbit használva 15- 20 perces főzési idővel kell számolni, és folyadékból is több kell, hogy ellepje a birsdarabokat.)
4. Közben az almákat is hámozzuk meg, magházukat távolítsuk el, vágjuk a birshez hasonló kisebb kockákra. Felhasználásig tegyük ezt is citromleves vízbe.
5. A fokhagymát és a gyömbért tisztítsuk meg, vágjuk a lehető legapróbbra. Készítsük elő a többi hozzávalót is - mérjük ki külön- külön a kétféle cukrot és az almaborecetet-, majd készítsünk mindent a tűzhely mellé, elérhető távolságba.
6. Az előpárolt birs levét fogjuk fel, még szükség lesz rá.
7. Egy közepes szószos edénybe karamellizáljuk halvány barnára a fehér cukrot. Azért nem érdemes ehhez barna cukrot használni, mert azon nehezebb nyomon követni a színbéli változásokat, így könnyebb megégetni.
8. Húzzuk félre a lábast a tűzről, öntsük fel a karamellt 1 dl almaborecettel. Ne hajoljunk fölé, mert heves gőzképződéssel jár, aminek erőteljes, szúrós szaga van! A karamellizált cukor és az ecet együtt különleges, enyhén füstös és savanykás ízt kölcsönöz az egésznek. (A főzés legvégén még lehet ízlés szerint cukrot vagy ecetet hozzáadni, hogy az ízeket harmonizáljuk.)
9. Adjuk hozzá a birset az almát, a mazsolát, és az összes többi ízesítő anyagot, végül kb. 1-1,5 dl- t a birs főzőlevéből. Tegyük vissza az egészet tűzre.
10. Keverjük bele a barna cukrot is. Főzzük addig, míg a gyümölcsök finoman megpuhulnak, és a folyadék majdnem egésze elpárolog. Nem szabad, hogy a gyümölcsök elveszítsék az alakjukat és szétfőljenek. Érdemes odafigyelni rá, néha- néha átkeverni.
11. Én kb. 60 percig főztem. Az első 10 percben magas lángon összeforraltam az egészet, a fennmaradó időben pedig úgy állítottam be a hőfokot, hogy enyhén gyöngyözzön a lé, de ne zubogjon.
12. Közben készítsük elő az üvegeket, és a dunsztolót is.
13. A kész csatniból vegyük ki a fahéjrudat és a babérlevelet, azonnal merjük az üvegekbe, tegyünk a tetejükre fóliát vagy celofánt, gyorsan és erősen csavarjuk rá a kukapot, és azonnal tegyük őket száraz dunsztba. Jól bebugyolálva így hagyjuk kihűlni őket. Ezután tegyük száraz, hűvös helyre felhasználásig. A bontott üveget érdemes hűtőben tárolni.

Szeretném azt hinni, hogy a birs reneszánszát éli. Én is csak mostanában ismerkedem vele részletesebben, de a pozitív tapasztalatok alapján szeretném mindenkinek ajánlani, hogy próbálja ki! Ne csak kompótba, bátran lehet húsok mellé is kínálni, sőt, rendkívül finom sütiket vagy dzsemeket is lehet készíteni birssel.

(Forrás: http://poppykonyha.blogspot.hu)