Gyöngytyúk tojás:
A bújtatást a 25. napon célszerű elvégezni, a kelés a 27. napon várható.
Az első lámpázást a 10., a másodikat a 21. vagy a 25. napon ajánlatos betervezni.
A 42-44 grammos gyöngytyúktojás a legalkalmasabb a keltetésre.
Páratartalom-igénye - főleg a bújtatóban - a vastagabb tojáshéj miatt magasabb, mint a tyúké.
Pulykatojás:
Kezelése és tárolása, előkészítése azonos a tyúktojáséval.
A pulykaembrió nagyon érzékeny a túlfűtésre.
Elfogadható eredményű a kelés állandó 37,5 °C-on.
A bújtatóba a 25. napon kell átrakni a tojásokat.
A 26. naptól 70-80 % relatív páratartalmat kell biztosítani.
A bújtatóba rakást követően 60 óra elteltével megindul a kelés és a 28. napon befejeződik. A naposállatokat akkor célszerű leszedni, ha a tojások 80 %-ából kikelt a pulykapipe, és az állomány nagy része felszáradt.
Lámpázni a 10., a 21. napon vagy a bújtatóba rakáskor tanácsos.
Lúdtojás:
A bújtatást a 25. napon célszerű elvégezni, a kelés a 27. napon várható.
Az első lámpázást a 10., a másodikat a 21. vagy a 25. napon ajánlatos betervezni.
A 42-44 grammos gyöngytyúktojás a legalkalmasabb a keltetésre.
Páratartalom-igénye - főleg a bújtatóban - a vastagabb tojáshéj miatt magasabb, mint a tyúké.
Pulykatojás:
Kezelése és tárolása, előkészítése azonos a tyúktojáséval.
A pulykaembrió nagyon érzékeny a túlfűtésre.
Elfogadható eredményű a kelés állandó 37,5 °C-on.
A bújtatóba a 25. napon kell átrakni a tojásokat.
A 26. naptól 70-80 % relatív páratartalmat kell biztosítani.
A bújtatóba rakást követően 60 óra elteltével megindul a kelés és a 28. napon befejeződik. A naposállatokat akkor célszerű leszedni, ha a tojások 80 %-ából kikelt a pulykapipe, és az állomány nagy része felszáradt.
Lámpázni a 10., a 21. napon vagy a bújtatóba rakáskor tanácsos.
A víziszárnyasok tojáskezelése és a
keltetése helyenként alapjaiban tér el a tyúktojásétól. Ez összhangban van
azzal a különbséggel, amely az életkörülményekben megmutatkozik.
Keltetés előtt 24 óráig pihentetni kell a
tojásokat.
Kacsatojás:
A faj tojása könnyen törik. A kacsák a hajnali órákban
és állomány szinten viszonylag rövid időn belül lerakják tojásaikat (délelőtt
8-9 órára a kacsák 90 %-a megtojik).
Emiatt a két óránkénti tojásgyűjtést
egyszerű bevezetni. A tojások egyöntetűek, amit a formaindex is jól kifejez
(1,3-1,45).
Az előkeltetés 37,5-37,8 °C-on 55-57 %
relatív páratartalom mellett történik.
Elfogadott a függőleges (tompa végével
felfelé állított), vagy a 45 °-os szögben fektetett tálcázás.
Bújtatni a 25.
napon kell, ekkor a relatív páratartalmat 75-80 %-ra emelik.
Az utókeltető
hőmérséklete 37,4-37,5 °C.
Tömeges pattogzás idején a páratartalmat
tovább kell növelni 80-90 %-ra.
Az első lámpázást a 6. napon, a másodikat a
22. napon vagy a bújtatáskor lehet elvégezni.
A naposkacsák rendkívül elevenek, ezért
gyorsan célszerű őket leszedni. A gépkihasználás a pulykáéval azonos.
Az
előkeltetés alatt két óránként 45 °-os szögben kell forgatni a tojásokat.
A keltetés 23. napjáig naponta kétszer, azt
követően naponta háromszor kell hűteni a tojásokat 29-30 °C-os hőmérsékletre.
A 23. keltetési naptól azért kell háromszor
hűteni, mert ekkortól jelentős hő szabadul fel a tojásban. A hűtés időtartama
15-20 perc. Ennyi idő alatt hűl a tojás 30 °C-ra. (Tapintó hőmérővel a tojás
hegyes végén).
A magas páratartalmat permetezéssel lehet
elérni. A permetezés hőelvonással jár, ezért a kézi forgatáskor a hűtés idején
tanácsos végezni (40 °C
hőmérsékletű vízzel szokás permetezni).
(Egyéb jellegű kezelése egyezik a
libatojáséval).
Lúdtojás:
A tojás alaki szórása nagy, ezért a
tojásindex megállapítása nem lehet túl szigorú (1,36-1,65).
A keltetés alatti kezelés lényegesen eltér a
tyúktojásétól.
Szembetűnőbb különbségek a tojások helyzete,
forgatása, keltetése és páratartalom-igénye terén léteznek.
Az előkészítő tálcákra fektetve kell
helyezni a tojásokat.
Rendkívül fontos a forgatás, mert az allantoisznak nagy
fehérjetömeget kell körülzárnia. Ezt úgy oldják meg, hogy a 2x45°-os forgatáson
túl a keltetés 11. napjáig naponta egyszer 180 fokosan elfordítják a tojást.
A
keltetés 11-20. napja között naponta kétszer kell elvégezni a kézi forgatást.
Ezt követően kézi forgatás már nem szükséges. Speciális tálca használatával
nincs szükség kézi forgatóra.
A
tojások hűtésénél periodikusan drasztikus hűtést is alkalmaznak.
Ennek
elmulasztása 20 %-kal is ronthatja a kelést.
A hűtésnek addig kell tartania, amíg a tojás
hegyes végén mért hőfoka 29 °C
nem lesz. Ez 20 °C-os teremhőmérsékleten annyi percnek felel meg, ahány napos a
tojás.
Az önhő fokozásával a keltetés 15. napjától
naponta kétszer indokolt hűteni, mindig a gépen kívül az állványok
kiszedésével.
A hűtés folyamán elvesztett víz pótlására a
tojásokat 40 °C-os vízzel permetezik.
A permetezést (párásítást) a keltetés 22.
napjáig ködszerűen, a 23. naptól a pattogzásig lemosószerűen kell elvégezni.
A bújtatás a 27. napon történik. Sajátos
hűtésigénye, hőtermelése miatt a lúdtojás csakis szakaszos üzemmódban keltethető.
A kelés beindulásakor a gépi forgatást be
kell fejezni.
A naposliba kelés után sokáig tehetetlen.
Minősítését 8-10 óra után végezzük.
(http://www.agr.unideb.hu/ebook/baromfitenyesztes/az_egyes_baromfifajok_keltetsnek_sajtossgai.html)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése