Tojáslámpázás

A lámpázóval a tojást átvilágítva figyelemmel kísérhetjük az abban zajló folyamatokat, megvizsgálhatjuk az embrió fejlődését.

LÁMPÁZNI SÖTÉTBEN KELL!

A friss tojás lámpázási képe átlátszó, a tojás víztiszta. Ilyenkor még nem tudjuk megállapítani, hogy melyik a terméketlen tojás. Tapasztalatok szerint egy hetes keltetés után érdemes először lámpázni, (tyúktojásnál a 6.-7. napon), ekkor már értékelni lehet az embrió fejlettségét.

Fogjuk a tojást a bal kezünkbe, úgy, hogy a hegyes vége lefelé legyen. Érintsük a tojás felső, tompábbik végéhez kb. 45 fokos szöget bezáróan a lámpázót, úgy, hogy a gumigyűrű a tojás héjához zárjon. Lehetőleg ne legyen oldalt kilépő fény. A tojás belsejében sötét foltot látunk, vérerekkel átszőtt környezettel.

Félidőben szokás másodszor lámpázni, tyúktojások keltetésénél kb. a 14.-15. napon. Ez a lámpázás már kezdők számára is jól érzékelhető, értékelhető képet mutat. Látni az embriót, mozgását, életképességét.

VEGYÜK KI:

- A víztiszta tojásokat. Ezek terméketlenek, nem "fiasak", de állatok etetésére még megfelelőek.

- A fejlődésben lemaradt embriójú tojásokat, ezek előbb utóbb úgyis elhalnak.

- A mozgó légkamrájú tojásokat, melyekben a légkamra buborék formájában a tojás mozgatásával változtatja a helyét.

FELTÉTLENÜL VEGYÜK KI:

- A zavaros tojásokat. Ezekben szétfakadt a szik-hártya, összekeveredett a sárgája a fehérjével.

-A fekete, rothadt tojásokat. Ezek az előzőhöz hasonlatos képet mutatnak, de a már beindult bakteriális bomlás következtében részben, vagy egészben fekete az átvilágítási kép.

- A záptojásokat. Igen büdösek, erről könnyen fel lehet őket ismerni. Ha a gép ajtajának kinyitásakor rossz szagot érzünk, keressük meg, "szimatoljuk ki" melyik a záptojás. A fertőzés miatt beinduló bomlás közben gázfejlődés is előfordulhat, ami a tojást könnyen "szétrobbanthatja". A tojáshéjon gyakran furcsa váladékozást látunk, közel a szétfakadás. Ezekből bizonyosan nem lesz kiscsibe, ellenben lefertőzhetik az egészségeseket is.

Harmadszor a bújtatás (az utolsó három nap) kezdetekor érdemes vizsgálódni. Ilyenkor a magzat már rosszul látható, mivel a légkamra kivételével az egész tojást betölti. A jól fejlett magzat feje és nyaka a jelentősen megnagyobbodott légkamrába emelkedik, mozgása a héjhártyán jól kivehető. (Amikor a héjhártyát átvágja, akkor kezdődik a bujtatási szakasz, onnantól nem szabad forgatni.) Fehérje már nem látható, ha mégis van, akkor annak mennyiségéből következtethetünk a lemaradás mértékéről. Az elhalt, illetve a fejlődésben erősen lemaradt embriójú tojásokat vegyük ki.

Forrás: Dr.Bogenfürst Ferenc: Keltetés