Sembelile, a vargánya ízű fűszer

Egy kedves baráttól kaptam pár szem magot, nagy reményekkel nézek elébe.
Amit találtam róla:

A Sembelile Iránból származik, ezért is hívják iráni vagy perzsa fűszernek.

Vetése márciustól történhet, ugyanolyan sor és tő távolságra, mint a petrezselymet. A sorok két végére erősebb karót verjünk, s az ezekre kihúzott zsinórok közé igazítsuk a fejlődő növényt. Magassága a 40-60 cm-t általában nem haladja meg. A violához hasonló magházat hoz, amit korai beérésnél ismét el lehet ültetni, de magot ekkor már nem érlel.

A lucernához hasonló leveleit kell leszedni, megszárítani, majd apróra morzsolni, mint a teát. A másodvetést is fel lehet szedni és meg lehet szárítani. Ugyanígy a ritkításnál kiszedett növényeket is.

Mindenhez, amihez szárított vargányát használnánk fel, lehet használni, pl. töltött húsok, sültek, levesek stb. ízesítésére.

Csak a megszárított és összemorzsolt levele ízesít.

A talajra nem kényes, de ha lehetséges nagyon kötött talajba ne ültessük, ezen is szépen fejlődik, de a porhanyó, omlós talajt jobban szereti. A szárazságot jól tűri, de a hosszantartó szárazságban nem árt néha megöntözni. Nem tápanyagigényes, csak talajlazítást és gyomtalanítást igényel.

Betegségei, kártevői hazánkban még nincsenek!

A saját tapasztalatokkal később jövök.