Szőlő dugványozása

Szőlő dugványozás

      

  

A kora tavasz a legalkalmasabb arra, hogy szőlőt szaporítsunk dugvánnyal. Az új növények előállítására az előző évi,  ceruza vastagságú ágakat használjuk fel. Kerüljük a botrytises vesszők használatát, vagyis ha a vesszőn fekete foltok vannak, nem alkalmasak a dugványozásra. A dugványozás történhet a szabadban a földben, illetve cserépben védett helyen. 

November és február, a megfelelő vesszők kiválasztása

Az egészséges, érett vesszőket gondosan válasszuk ki. 3-4 rügy legyen egy-egy vesszőn. Az ideális a 22 cm-es, de 30cm-nél ne legyen hosszabb egy vessző. A vessző alját ferdén vágjuk le, a tetejét vízszintesen. A gyökereztető-por használatánál először mártsuk a vesszők végét vízbe, majd a porba. A vízbe mártással jobban fog a por tapadni a vessző végén.

A dugványszedés időszaka ősszel kezdődik és a fagyokig tart. A dugványt nyirkos homokba vermeljük és a felhasználásig tároljuk. Az gyökeresedés szempontjából azonban előnyös, ha minél hamarabb eldugványozzuk a vesszőket.

A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel, legkésőbb október végéig (hogy legyen idő a gyökeresedés megindulására), vagy pedig tavasszal, amikor a talaj felső rétegei már elérték a 10^oC-ot.

Ha tavasszal szaporítjuk, akkor az ősszel kinézett vesszőket tavaszi metszéskor gyűjtsük külön, és állítsuk egy vödör vízbe felhasználásig. 

Ha a szabadba dugványozunk

Az előkészített talajba kapával húzzunk egy árkot, melyet a jó vízelvezetés érdekében töltsünk félig homokkal fel. Kezeljük a vesszőket a gyökereztető hormonnal, és a vesszőket az árok oldalához állítjuk, egymástól 10 cm-es távolságra. Miután végeztünk a dugványozással, töltsük fel az árkot úgy, hogy csak a legfelső rügyek látszódjanak ki. Gondosan, óvatosan taposással tömörítsük a talajt, hogy a vesszők teljes hosszukban érintkezzenek a földdel. Az év folyamán a gyomtalanítás és az öntözés lesz a feladatunk.

Dugványozás cserépbe

A dugványozás menete megegyezik a szabadföldben történő dugványozással. Míg az előbbinél nagyszámú szőlővesszőt tudunk szaporítani, a cserépben való dugványozásnál a mennyiség korlátozott. Egy-egy értékes, ritka vagy különleges vessző esetében azonban érdemesebb ezt a megoldást választani.
    
Olyan cserepeket kell választanunk, melyek elég magasak ahhoz, hogy a szőlővessző 3/4 részét a földbe tudjuk helyezni. Miután az összes vesszőt eldugványoztuk, a páratartalom biztosítására kell ügyelnünk. Ehhez műanyag fóliát, levágott végű pet palackot használhatunk fel. A túlöntözésre vigyázzunk. Tegyük a cserepeket világos, meleg, de nem napsütötte helyre.
    
Mikor a vesszők kihajtottak, és a hajtások legalább 10-15 cm magasak, szedjük ki őket a cserépből, és ültessük ki őket  védett helyre.    

Ha februárban dugványozunk, kb. júniusra kiültethető dugványaink lesznek. A később szedett vesszőkből később lesznek kiültetésre alkalmas példányaink. A további ápolási munkák a szemzésig a tápanyag utánpótlásból, és a nedvesség biztosításból állnak.


(Forrás: http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=496527)